Igen-igen.....végre újra táskát varrtam. Nagyon bonyolultan :-) De tanulok... a saját hibáimból, a saját ügyetlenkedéseimből.
Most már tudom, hogy kellett volna egyszerűbben elkészíteni, de nem bánom, hogy ezt túlkomplikáltam. Így is sikerült. Nagyon szerettem csinálni....és azért is, mert nagyon kedvelem, akinek készült... Bízom benne, örömét leli a használatában ! Tőletek pedig várom a véleményeket ....oooo !
Megmutatom nektek milyen a teljes nyugalom a hóesésben egy kis zalai faluban, ahol dombok közt bújnak meg a házak. Ilyenkor a legszebb dolog itthon ragadni, és hallgatni a tűz ropogását a cserépkályha melegénél.
És ez konkrétan az udvarunk első része egy tetőtéri ablakból. Bizony, jól látjátok... az pedig az út, ami egy kis erdősáv mellett a házunkhoz vezet, kb 4-5 méterrel a közút felett, a domboldalban. Kész kaland az élet, ha esik a hó :-)
Ez a tyúkocska egy kisfiúnak készült Bálint napra. Remélem már boldogan szorongatja valahol :-)
Ez a szatyor és a kulcstartó pedig a helyi falubál tombolatárgyai közt szerepelt tegnap este.
Talán egy kis vidámságot vittek valakinek a télben.
... bár ezt nem én, hanem Anna lányom készítette.
