2010. március 25., csütörtök

Prólbálkozom....


.... kisebb-nagyobb sikerrel....:-)))) Ez is egyike ezeknek. Csak kis csuklógyakorlat a varrógéppel. No, persze még csak ügyetlenkedem... sebaj... valahol el kell kezdeni mindent. Nem igaz !?
Azt mondta valaki : haladjak lépésről lépésre a saját utamon. Még csak botorkálok, és még sok minden eltakarja előlem az utat...azért láttam már egy kis ösvényt, azt hiszem.

A ma este táskák tervezésével telt. Jó dolog ez ! Izgalmas ! Pörög az agyam... sajnos gyorsabban, mint a kezem :-) Örömmel és félelemmel teli izgalmas élmény ez... Persze, sokan Ti már sokszor átéltétek. Engem viszont nagyon feldob ez az érzés.
A félelem pedig abból adódik, hogy kettőre is kaptam rendelést. Bízom benne a végeredmény is elnyeri majd a megrendelőm tetszését. Aki (!) FÉRFI ! A táskák pedig két hölgynek készülnek persze... :-)))

Ma rossz napom volt :-( De átkapcsoltam az agyam a varrás funkcióba és elmúlt a rosszkedvem !
Nem tudom, ki mondta, de ez jutott eszembe : Alkotni öröm !
És valóban az ! De jó is volt ma ezt érezni....




4 megjegyzés:

  1. Anita, kihívás, tervezés , megvalósítás, ez valóban éltetni tudja az embert. Mivel komolyan veszed a feladatod biztosan meg is tudsz majd neki felelni és jól fognak sikerülni a megrendelésre szánt táskáid. Andi

    VálaszTörlés
  2. Megszokhattad már tőlem, továbbra is csak azt tudom mondani, hogy gyakorolni, gyakorolni! Tanulni a hibákból.
    És kívánok hozzá... hát kitartást akartam írni, de talán arra nincs szükség, inkább sok időt, nyugodt estéket-éjszakákat.

    VálaszTörlés
  3. Koszi Csajok ! Persze az agyam mindezt tudja, es teszem a "dolgom". De tegnap nagyon kellett a lelkemnek ez a bejegyzes...no meg az alkoto "munka".
    Azert jol esik a biztatas... Mar bizseregnek az ujjaim :-)))

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szép lesz,már látom innen is..)

    VálaszTörlés