Hendimédinek.....

Tündérek, manók

Az állat-, növény-, ásvány-fajok angyalai és ördögei: a tündérek,
manók. Nem lények; nem az időben, hanem a változatlanban vannak.
Figyelj meg egy fölrebbenő verébcsoportot: ami a szárny-
zizzenésükben nem a természeti hang, de valami édes együgyüség: ez a
verébcsapat tündére. Vagy figyelj meg egy diófát: ha tépázod,
kelletlenül és viszolyogva adja gyümölcsét; s ha szeliden,
tisztelettel közeledsz hozzá, szívesen adakozni kezd és megpillantod a
lefosztottnak látszó alsó ágakon a leg-elérhetőbb és addig észre nem
vett diókat: ez a diófa tündére.

Moni nem is olyan reg ezt irta nekem :

Anita, ismeritek egyébként Weöres Sándor Tündérek, manók című kis írását? Éppen írom a nemezműhelyes programom, és ezt a szöveget is felhasználom, ti jutottatok eszembe róla...

Es en nem ismertem, de megigertem, utananezek. Es mint lathattatok, meg is tettem. Es persze, elgondolkodtatott. De jo volna, hinni benne, hogy tenyleg leteznek, ezek a bajos, josagos lenyek, vagy a kis morcos valtozatuk! Aztan felsikitott a lelkem.... Anita, hat nem figyeltel ? Igen, leteznek. Bennunk elnek. A madarak szarnysuhogasaban, a diofa sohajaban, a mehek dongasaban, a szitakoto ropteben, a rozmaring illataban, a gyermekunk mosolyaban, a tarsunk szemeben, a bartaink vidamsagaban... Aztan gondolkodtam tovabb...Mikor latttam, ereztem oket utoljara. Hisz ez mind itt el velunk. Ra is jottem a valaszra : mindig. Csak nem tudatos, es nem mindig figyelunk arra, hogy elerjen a tudatunkig. Hat, Te, aki most olvasol, tedd meg nekem, hogy kiallsz a kertedbe, az erkelyedre, vagy csak leulsz kicsit a padlodra, es hallgatod a "csendet" .... Aztan ird meg nekem, hany tunder, mano lakik nalatok.... En szerencses vagyok. Nalunk sokan vannak ! Es azt hiszem a gyerkoceim meg tobbet ismernek kozuluk ! Ti is csak kerdezzetek meg a tieteket ! Tuti, hogy mind tudja, hol lakik a Viragtunder :-) Ez a vilag legtermeszetesebb dolga ! Ugye ?!

Koszonom Moni !